Erdogan és az Oszmán Birodalom

Ha a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletet nem az Erdoganhoz hű, regnáló elit idézte elő önmaga ellen, akkor egy rájuk nézve nagyon szerencsés esetről beszélhetünk.

Több politikaelméleti forrásból tudjuk, hogy az iszlám civilizáció nem rendelkezik mag-állammal. Természetesen több jelölt is van, de különböző okoknál fogva egyikük sem alkalmas erre a pozícióra. Szaúd-Arábia demográfiailag súlytalan, Irán nagy részben síita, míg az iszlám világ 90%-a szunnita, Indonézia földrajzilag távol esik a civilizáció arab központjától, míg Törökország a kemalista nyugatosításnak köszönhetően túlságosan is világi állam.

Az elmúlt évezred nagy részében az Oszmán Birodalom működött erős és hódító muzulmán országként. Kemál Atatürk színrelépéséig a muzulmán civilizáció mag-állama volt. Aztán Atatürk nyomán az erőteljes modernizáció és nyugatosodás eredménye egy gazdaságilag és katonailag erős, de a világban helyét nehezen találó Törökország lett. Erre utal az is, hogy az ország erősen tendált az Európai Uniós tagság felé, azonban az európai nagyhatalmak mindig hátrányosan bántak vele, természetesen eltérő civilizációs volta miatt.

A 20. század második felében aztán egy erőteljes reiszlamizációs hullám vette kezdetét Törökországban. Ebben a történelmi helyzetben került hatalomra, először 2003-ban Recep Tayyip Erdogan, aki önmagát egy iszlám talajból táplálkozó, konzervatív demokratának tartja.

A Törökország 2023 vízióban még a leghangsúlyosabb külpolitikai cél az EU tagság volt, ez azonban mára inkább neo-oszmán törekvésekké alakult át. Az eredeti, még az EU csatlakozást tartalmazó 2023-as célokat Ahmet Davotuglu fogalmazta meg, aki hosszú éveken keresztül Erdogan legfontosabb bizalmasa volt. 2016 májusában azonban Davotuglu lemondott miniszterelnöki posztjáról, illetve az AKP pártban betöltött pozíciójáról. Mindezt az ő és Erdogan közti véleménykülönbséggel indokolta. Ekkor kapcsolt magasabb sebességre az 1920-as évek nyugatosodásával szögesen ellentétes folyamat – az iszlamizáció.

Akadémiai berkekben sokat vitatott kérdés, hogy a modernizációnak együtt kell-e járnia a nyugatosodással. Huntington szerint nem, sokan mások szerint igen. A török vezetés valószínűleg Huntington verzióját olvasta.

Puccs, mint ürügy a tisztogatásra

Figyelembe véve a fent említett tényeket levonhatjuk a következtetést, hogy a július 15-ei puccs igazán kapóra jött Erdogan számára. Törökország iszlám mag-állammá tételének feltétele a vallási értékek nemzeti szintre való emelése. Ez a folyamat, ahogy már írtam, évtizedekkel ezelőtt beindult, Erdogan színre lépésével pedig felgyorsult. Itt az ideje feltenni az i-re a pontot.

turkeys-president-erdogan-on-top

A közvéleményt a puccs kirobbanását követő néhány órában minden lehetséges módon elárasztotta az az információ, miszerint az államcsíny mögött a Fethullah Gülen, Amerikában élő török vallástudós által vezetett csoport állt. Emellett a puccsisták követeléseiről is gyorsan terjedt a hír, miszerint demokráciát, liberalizmust és nyugatosodást követelnek. Ennek a két ténynek az együttállásával megszületett annak a koncepciós pernek a vádja, amelynek mentén 50 ezer embert tartóztattak le Törökországban az elmúlt két hétben. A rendszer ellenségei itt a nyugati eszmék és a Gülen-féle vallásközi dialógusra épülő, iszlám képviselői.

Erdogan Nagy Ugrása

Recep Tayyip Erdogan ezzel a tömeges intellektuális tisztogatással valószínűleg bemattolta a kemalista nyugatosodást. A liberális elit lefejezésével az utolsó szükséges lökést adta meg annak, hogy Törökország újra régi fényében, az iszlám civilizáció mag-államának szerepében tetszeleghessen. 

 

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s