A kiegyezés, mint sikertörténet

Tételezzük fel, hogy a történelemoktatás célja nem pusztán a tények megismertetése a diákokkal.

Első lépésként az összefüggések kihangsúlyozásával, majd a történelem folytonosságának megértésével kellene foglalkozni. Mindez nem csak a múltunkat, hanem a jelenünket is segítene megérteni. Sok nagy gondolkodó alapozta elméletét a történelem irányzatosságára, elsősorban Kant, majd Hegel, napjainkban pedig Francis Fukuyama számít e terület fő képviselőjének. Ők mindannyian az emberiség jelenlegi állapotát szerették volna ezzel magyarázni.

Ha azonban egy pillanatra elvonatkoztatunk a magasfilozófiától, rájöhetünk arra is, hogy a történelem megfelelő módon történő megismerése a jövőnket is szolgálhatja. Ha aktívan alakítjuk az úgynevezett emlékezetpolitikát, akkor annak generációkon átívelő hatása idővel majd meghozza a gyümölcsét.

Nemrég lehetőségem nyílt interjút készíteni néhány kifejezetten érdekes emberrel. Volt köztük az USA-ban oktató magyar fizikaprofesszor, a Harvardon mesterséges intelligenciát tanuló ukrán emigráns, egy izraeli büntetőjogász professzor, és még sokan mások. Mindannyian kiemelkedő személyiségek és elképesztő elmék. Az interjúk nagy része emberiségünk jövöjéről és annak különböző vetületeiről szólt.

Prof. Dr. Gabriel Hallevy-vel, az izraeli professzorral, az interjú után megittunk egy kávét, és ekkor mondta azt, ami rendkívül elgondolkodtatott a történelem jövőformáló erejével kapcsolatban. Mint kiderült, Izraelben minden 14 éves diák tudja ki volt Kossuth Lajos és Deák Ferenc. Mégpedig azért, mert az 1848 és 1914 közötti magyar történelmet részletesen, tananyagként tanítják az izraeli általános iskolákban. Ennek célja, hogy forradalmárokat neveljenek a gyerekekből. Olyan embereket, akik felkelnek az elnyomás ellen és kiállnak a jogaikért. Izraelben úgy gondolják, hogy ennek szemléltetésére legmegfelelőbb a magyar történelem már említett korszaka. Az a közvélekedés, hogy ha 1848-ban nem szítunk forradalmat, akkor a magyar nemzet továbbra is alárendelt szerepet játszott volna a Habsburg Birodalomban.

Abból a tényből kiindulva, hogy a Közel-Kelet egyik országában a mi nemzetünk történelmi példájával nevelik forradalmárrá a jövő generációit, adódik a kérdés: mi milyen lépéseket teszünk e célból? Úgy oktatjuk-e történelmünket, hogy az a megfelelő jövőt eredményezze nemzetünk számára?

Advertisements

One thought on “A kiegyezés, mint sikertörténet

  1. “Ennek célja, hogy forradalmárokat neveljenek a gyerekekből”

    ^^Az első rész.^^ további olvasnivaló: “The jewish revolutionary spirit” by Dr. E Michael Jones.

    A zsidó lényege a forradalmiság. Ha erre nem lett volna bőven elég bizonyíték az szovjet és “magyar'” bolsevik mozgalom (tanácsközt), hát most bizonyíték ez.

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s