Politizáljunk

Egy nemzeti közösség legfontosabb erőforrása a humántőke, az ember maga. Mi, felvidéki magyarok sem vagyunk ez alól kivétel. Ez miránk, felvidéki magyarokra hatványozottan jellemző.
A  minőségi humántőke egy bonyolult folyamat végeredményeként jön létre, ennek folyamán a család, barátok és az iskolai környezet is hat rá, alakítja, formálja. Azonban észre kell vegyük, hogy, mint ahogy minden az életben, ez is egy körforgást alkot. Mint, ahogy a pénz forog a gazdaságban. Nem mondhatjuk, hogy ne legyen jelen a, közvéleményben az olyan gyönyörű megnevezéssel illetett, karvalytőke, mert kizsákmányolják az embert, hiszen  pontosan ez az amely a beruházásokhoz szükséges forrást szolgáltatják. Pörgeti a konjunktúrát. Ugyanígy nem vizsgálhatjuk csak részleteiben a humántőke kérdését sem, hiszen minden összefügg, mindennel. Ennek ellenére én most a téma csak egy szeletére szeretnék koncentrálni. Ez még pedig, a középiskolai, leginkább gimnáziumi oktatás.
Néhány gyors megállapítás az elejére: a felvidéki társadalom politikai aktivitása és véleménynyilvánítási hajllandósága nagyon  alacsony. Míg Magyarország a tíz millió miniszterelnök és szövetségi kapitány országa, addig mi a fél millió birkáé. Gáz politizálni.
Ha valaki közszereplői pályára készül, a kortársai elsősorben nem azt látják, hogy az illető valamit tenni akar a közösségéért, akár egy igéretes szakmai pályafutást is feláldozva, hanem azt, hogy meg akarja szedni magát, vagy csak a hatalom érdekli. Ennek a szociális nyomásnak is köszönhető, hogy alig van olyan fiatal, aki tudatosan erre a pályára készül. Sőt, ez olyannyira messzire megy, hogy a politika és politikus szavak szitok számba mennek a középiskolások köreiben. A jelenég másik oka, hogy a fiatalok körében, körünkben, nincs jelen a közéleti vita, beszélgetés intézménye. Nem is csoda, ha iskolarendszerünk alapjáraton nem hangsúlyozza a proaktivitást és a véleménynyilvánítás fontosságát.
Ilyen alapokon nem fog felépülni egy politikailag tudatos generáció. 

Egyetemistaként számos gimnázium volt diákjával találkozok és természetesen gyakran szóbakerül az oktatás, színvonala, esetleg a lehetőségek amelyekkel élhettek a gimis éveik alatt. Ezzel kapcsolatban elgondolkodtató, hogy miért olyan versenyek és tevékenységek vannak a szlovákiai magyar iskolarendszerben előnyben részesítve, amelyek kizárólag lexikális tudást igényelnek? Gondolok itt matematika, angol, kémia, fizika olimpiászra és hasonló megmérettetésekre. Miért ritka, vagy nem létező az olyan esemény/verseny ahol a diák a véleményformáló, előadói készségét, vitakultúráját,  vagy  szervezői  képességét fejlesztheti? Miért nincsenek olyan események, ahol aktuálpolitikai kérdések terén kell helytállniuk a fiataloknak?

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s