A kultúrális hagyaték fogalmáról

Mi is az a kultúrális hagyaték? Jómagam ezzel a fogalommal Malcolm Gladwell Outliers című könyvében ismerkedtem meg. A mű tartalmazott egy tanulmányt arról, hogy az Egyesült Államok középső részén élő emberek miért lobbanékonyabbak, mint például nyugati társaik. De leginkább talán a kínai és európai szemléletmód szembeállitásával lehet szemléltetni ennek a jelentőségét. Ez tulajdonképpen egy olyan dolog, fogalom, amely mélyen bennünk van, nem kerülhetjük el a ránk gyakorolt hatásának megnyilvánulását, mivel ettől van olyan természetünk, öntudatunk amilyen. A rizstermelő és a klasszikus feudális országokhoz visszatérve. Mint tudjuk Kína emberemlékezet óta rizst termelt, ez a fajta gazdálkodás kis területen történik de rengeteg munkát és odafigyelést igényel egész évben. Ezzel ellentétben az európai földművelés felosztható tavaszi, nyári és őszi munkákra valamint a télre amelyet túl kellett élni. Gyakran ezt úgy oldották meg környékünkön, hogy a téli hónapokra szinte hibernálták magukat a jobbágyok, ezzel elérve, hogy minél kevesebbet fogyasszanak, ergó kibírják tavaszig, mire újra lesz elemózsia.
Máris szembetűnik az első szignifikáns különbség, hogy ázsiában folyamatosan keményen kellett dolgozni míg itt szinte elengedhetetlen volt ez a buta tettelenségbe merülés.
            A második jelentős összefüggés is a munkával kapcsolatban válik nyilvánvalóvá. A rizstermelés sikere attól függött, hogy mennyit dolgoztak vele, ezzel szemben a nagy területeken történő ineffektív, európai termelési mód nagyban az időjárásai kegyeit kellett, hogy lesse. Ebből kifolyólag alakultak ki olyan szólások, mint például, hogy „ha Isten is úgy akarja”. Miközben kínában hasonló helyzetben azt mondják, hogy „Aki az év 360 napján hajnalhasadás előtt kel, megeteti a családját”. Érezhető a különbség a két mondásban, és a mai napig az emberek mentalitásában, vagyis, hogy Ázsiában már ősidők óta erős kapcsolatot húztak a kemény munkával és a sikerrel.
            Kína említése révén mindenkinek szorgos, szürke emberek jutnak eszébe akiknek a munkájuk szinte szent. A nyugati kultúra mai fia pedig szintén hajlamos a fentiek akaratára hagyatkozni ahelyett, hogy esetleg tenne érte.
            Ebben rejlik a kultúrális hagyaték fogalma. Tulajdonképpen egy a régmúltban gyökeredző, évszázadokig jellemző szokás/életforma megnyilvánulása a mai jellemünkben. Bár ez lehet viszonylag rövid ideig tartó de intenzív is(mint például a kommunizmus évei régiónkban). Az ilyen szintúgy rányomja bélyegét egy nemzet/történelmi régió létére.
Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s